Tisztelt Megemlékezők, kedves Nagymarosiak!
Minden ember életében előbb vagy utóbb eljön a pillanat, amikor valamiért felemeli a fejét és azt mondja: elég! Ne tovább a hamisságból, az igazságtalanságból, és a hazugságokból!
Elég a megtévesztésből, és a rossz dolgok jónak nevezéséből!
Lázadni lehet gyermekként, kamaszként, és felnőttként is! Nem az a fontos, hogy hány éves az ember, hanem az, hogy felismerje a rosszat, amit akarata ellenére kényszerítenek rá, és merjen is ellene tenni!
Közel hetven éve már, hogy Magyarország nemet mondott a fizikai, és lelki megszállásra! Nemet mondott a szovjet elnyomásra, a hazánkba költözött Vörös Hadsereg önkényuralmára, és nemet mondott a hazai lelkeket megrontó magyar kommunisták természetellenes, véres rendszerére, a kommunizmusra is!
A kommunizmus lényege nagyon egyszerű: elvenni azt, ami a másé! A vagyonát, a hitét, a családját, és ha ellenszegül: az életét is! A kommunisták Istentelen, pokoli rendszert építhettek hazánkban a múlt század elején! De Magyarország 1956-ban megelégelte az idegen elveket, az elvtársakat, és az idegen megszállást, ahogy előtte a Habsburgok rabló-birodalmát is! Kitört a forradalom!
Nagymarosiak is utaztak Budapestre, és vettek rész az októberi eseményekben, közülük négy mártír a nagymarosi temetőben van eltemetve. Ma rájuk is emlékezünk!
1956 azt jelenti számunkra, amit nagyszüleinknek 1848 jelentett. Minden magyar embernek a szabadságért és függetlenségért vérrel, és könnyekkel megfizetett lázadás emlékét! De mondhattam volna 1703-at is, a Rákóczi Szabadságharc kirobbanásának évét! A lényege mindnek ugyanaz. 1956 eseményeiben is ezt kell meglátnunk, ezt kell generációról-generációra tovább adnunk gyermekeinknek!
A magyar történelem mintha ismételné önmagát. Külföldi hatalmak jöttek és mentek, akarták eldönteni helyettünk, hogy milyen szabályok szerint, sokszor milyen vallást követve, milyen hitben – “ne adj Isten!: kikkel együtt” – éljünk a saját országunkban! Isztambul, Bécs vagy Moszkva: teljesen mindegy! Csak a nevek és az évszámok változnak, a jelentésük nem!
Magyarország mindig is nemet mondott az idegen próbálkozásokra, és időről időre fellázadt megszállói, lelkének nyomorítói ellen! Jó, ha tudjuk: Magyarországon forradalom és szabadságharc csak megszállók ellen szokott kirobbanni…
1956-ban az akkori, tesze-tosza, félig áruló – félig lázadó kommunista magyar miniszterelnök helyett végül a pesti srácok vették kezükbe az ország sorsát, és tépték ki a gyűlölt, vörös csillagos címert a nemzeti zászló közepéből, majd szálltak szembe az akkori világ egyik legnagyobb hadseregével!
Rájuk, és a szabadságharc áldozataira emlékezünk ma!
Megdöbbentő belegondolni: milyen hatalmas hit kellett ezekhez a forradalmakhoz, és különösen mekkora hit kellett 56-hoz !? Mert reményük nem igazán volt!
Okkal tehetjük fel magunknak a kérdést: akkor mégis miért? Miért csinálták? Miért lázadtak fel, hiszen pontosan tudták, hogy harcuk szinte reménytelen?!
Azt hiszem, hogy szabadságot akartak! Szabad életet fiaiknak és lányaiknak! Mindenáron olyan Magyarországot, amelynek törvényeit és szokásait, na meg értékrendjét nem külföldről írják, hétköznapjait nem mások firkálják az általuk jónak véltek szerint.
Szabadnak lenni nem csak annyit jelent, hogy nem tűrni idegen erők hatalmaskodását! Szabadnak lenni azt is jelenti, hogy tisztelni mások szabadságát!
Magyarország szabadságának összes elbitorlója azt hirdette, hogy szabadságot hoz! Az osztrákok a törököktől, az oroszok meg a németektől szabadítottak meg minket, az egyik a végső igazságot, a másik meg a társadalmi igazságot hozta, miközben valójában mindent elvittek amit csak tudtak!
Sok dolog változott azóta a világban, de a mai napig akadnak, akik hasonló értékeket szeretnének -ugyancsak kéretlenül – másokra tukmálni! Én attól tartok, hogy nem az önzetlenség vezeti azokat, akik ilyen megveszekedetten akarják jobbá tenni a világot! Azt gondolom, hogy akik ezen ügyködnek, azok sokkal inkább az értékeiktől, semmint a láncaiktól akarnak megszabadítani másokat!
Erre tanít minket történelmünk összes forradalma, és 1956-egyik fontos üzenete is ez!
Nekünk kell megőriznünk az évszázadok megszállásai és rossz egyezségei után végre kivívott szabadságunkat, és nekünk kell megóvnunk demokráciánkat, értékeinket, anyagi és lelki javainkat, mert más ezt nem fogja megtenni helyettünk!
Mert 1956 hősei a családjukért harcoltak és kétségük nem fért hozzá miért adták életüket: a demokrácia mellett azért még, hogy Magyarország sorsáról csak a Magyarországon élő emberek dönthessenek! Ez a legfontosabb érték, amit őriznünk kell, és tovább kell adnunk gyermekeinknek!
Heinczinger Balázs, polgármester
